Catherina Diamond

Először amit nagyon fontos tudni róla, hogy olyan, mint az időjárás. Minden percben változik, általában minden előjel nélkül. Ami hosszútávon ugyebár nagyon is fárasztó tud lenni. Hiperaktív és egyenesen rajong a veszélyes dolgokért. A szabályokat ki nem állhatja, s bárhová is sodorja az élet, nem tervezi, hogy be is tartja őket. Az már nem ő lenne… Persze, ha kell, akkor a szabályokat be tudja tartani, de… eddig erre nagyon kevés eset volt.
Szereti mások idegeit borzolgatni, s a határait kitapasztalni, majd annak megfelelően át is lépni, ha éppen olyan kedve van. Tud aranyos és elbűvölő lenni, főleg akkor, ha nagyon akar valamit. Ugyanakkor a gyerekeket megszégyenítő hisztit is könnyűszerrel produkál. Nem igazán válogatja meg a szavait, ami a szívén az a száján. Nagyon könnyen megsértődik, de több idő kell, míg megbocsát… Ha nem veszi a szívére, amit mondanak neki, akkor általában a jókedve is megmarad. Kivéve mikor nem…

Cathie a maga 172 centijével, 60 kilójával és kecses alakjával egy nagyon törékeny lány benyomását kelti. Hosszú, egyenes szálú, sötétbarna haja általában szabadon van, de mivel a kiképzésen célszerű összefogni, így általában vagy lófarokban hagyja, vagy kontyba fogja össze. Diákként a ruhái az egyszerűségre törekedtek, bár ha ki kellett öltözni, akkor kitett magáért – általában a polgárpukkasztó módot választotta. Most, azonban mivel kénytelen egyenruhát viselni, igyekszik nem mutatni, hogy nagyon nincs kedvére ez az új szerelés. Bár az tény, hogy leginkább a színével van gondja. Mindig is előnyben részesítette a sötét színeket, így most ez a homokszínű ruha eléggé borzolja az idegeit…

A legfontosabb, amit róla tudni, kell, hogy családjában ő a fekete bárány. Nem igazán várták nagy örömmel, bár ez inkább apai ágról volt igaz, főleg, amint kiderült, hogy a születendő gyermek, lány, s nem fiú. Ez a leendő nagyszülők szemében olyan bűn volt, amin a mai napig nem tették túl magukat. Mikor Elisiana életet adott a kislányának 2036. október 30-a hajnalán drága és „kedves” anyósa mindössze csak elhúzta a száját, jelezvén, hogy a gyermeket nem fogja elfogadni az unokájának. Elisiana és lánya, aki egyébként a Catherina Diamond nevet kapta, visszatért a szülői házba.
Cathie első pár éve eseménytelenül telt, csupán azt könyvelhette el, hogy sikerült mindenkit magába bolondítania a viselkedésével, elvégre a kislány nagyon elbűvölő volt, és tudta, hogyan kell viselkednie, ha valamit el akar érni, s ez a mai napig is érvényes. Nem mondhatni, hogy apuci vagy anyuci kislánya, de ha kell, egyből az tud lenni.
A két család... nézeteltérésének köszönhetően Cathie az általános iskolát már Dunaújvárosban kezdte meg. Noha nem voltak olyan messze Budapesttől, de Elisiana még is nyugodt volt, hogy nem futhat bele sehol a volt férjébe, merthogy időközben lezajlott a válás is, s a kapcsolat a két család között így meg is szűnt.
Cathie, diáktársaival ellentétben szeretett iskolába járni, lévén, hogy egy örökmozgó kis energia bomba volt, így nem csoda, hogy a kislány kedvenc tantárgyává hamarosan a testnevelés lépett elő, s a különböző iskolai sportrendezvényeken mindig szerepelt, általában egészen jó eredményekkel.
A lányka, a sok felesleges energiáját különböző sportokba, elfoglaltságokba fektette, mint például: a lovaglás, vívás, balett, versenytáncok, s minden más, amire futott az idejéből és a család költségvetéséből. Persze az évek alatt sokat megunt, sokat megszeretett, s van, amit versenyszerűen is csinált. Ez utóbbi volt a lovaglás, ahol az Angol díjlovaglás és a Western típusú verseny ágak lopták be a szívébe magukat.
A középiskolás tanulmányait szintén Dunaújvárosban folytatta, bár abban az időben túl sokszor járt fel Budapestre, s az anyja joggal aggódhatott azért, hogy Cathie az apjával is találkozni fog. Persze az évek alatt volt egy-két találkozás a bírósági végzés miatt, de ezek igen csak elenyészőek voltak. Ebben az időben kezdett világossá válni, hogy a lányka rajong minden veszélyes időtöltésért, s egy kis utána nézés után Cathie megállapította magáról, hogy adrenalin függő (ehhez persze tartozik egy orvosi szakvélemény is). S hogy a szükséges adrenalint honnan szerzi be, az számára részletkérdés lett az évek során. Persze, ahogy idősödött, úgy egyre inkább szelídült, a régi énjére csak akkor emlékeztet, ha éppen hiperaktív hangulatban van - ez pedig azért elég sokszor előfordul, vagy éppen valami olyasmi új érdeklődési kört talál, aminél a közvetlen környezete közli, hogy ő nem normális.
A középiskolás évek alatt talált még egy okot, hogy családja idegeit borzolni tudja, s bár nem gyakran teszi meg, azért még is valami fura elégedettséggel tölti el, mikor éppen nővel az oldalán mutatkozik egy családi összejövetelen. Hozzá kell tenni, hogy ez utóbbiból bizony azért elég kevés volt, de Cathie mindig megtalálta a módját annak, hogyan akasszon ki másokat, s egy-egy vita hevében, ő olyan mosollyal az arcán távozott, mint egy macska, aki éppen a világ legfinomabb tejét lefetyelte fel. Ennek ellenére az érettségi jól sikerült, majd ősszel megkezdte a tanulmányait az ELTE-n.
Cathie-t teljesen hidegen hagyta az a tény, hogy kitört a harmadik világháború. Egykedvűen állt a dolgokhoz még akkor is, mikor az apját behívták. Nem igazán érdekelte, hogy mi van vele, viszont minél többet hallott a dologról még is csak elkezdte érdekelni… lassan, de biztosan. Főleg azért, mert nagyszerű adrenalin forrást látott benne. Ennek ellenére esze ágában sem volt önként jelentkezni. Valahogy nem az ő világa volt. Lelke borzongott a gondolattól, hogy neki szabályokat kelljen követnie, s betartania… a borzalmas egyenruhákról nem is beszélve. És hiába, hogy sportolt nem érezte magát eléggé erősnek ahhoz, hogy otthon ezt a bombát robbantsa. Márpedig otthon is egy háború lett volna, ha Cathie elő áll azzal, hogy ő most katonáskodni akar. Anyja nagyon is azt szorgalmazta, hogy tanuljon és vigye sokra az életben.
Amint a háború kitört és bejött a Biotrin, Elisiana ellentmondást nem tűrően abba hagyatta a lányával a sportolást, nehogy valami miatt kelljen neki megkapnia a szert, s emiatt felhagyni a tanulmányaival.
Persze Cathie, mint eddig, most sem fogadott szót. Egy parázs vita alkalmával, mikor a lány lebukott, hogy vívni volt, otthon egy nagy veszekedés kerekedett, aminek hatására Cathie összerámolta a cuccait és kicsörtetett a házból.
Cathie, egy hirtelen felindulásból kiindulva úgy döntött, hogy ha már lúd, legyen kövér: önkéntesnek jelentkezik az Orion programra. Bár eredetileg úgy tervezte, hogy minél messzebb megy, akár maga mögött hagyja az országot, de végül még is csak az Orion program mellett döntött… Főleg azért, mert úgy ítélete meg, hogy ez fog járni a legtöbb adrenalinnal, ami neki ugyebár létszükséglet.
A végleges döntés előtt még haza ment, de ott szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy az anyja nem fogadja el a döntését, de nem is akadályozza meg, amit Cathie félsikerként könyvelt el. Összegezve békésnek mondható körülmények között hagyta maga mögött az eddig életét, hogy kipróbáljon valami újat és minden bizonnyal nagyon veszélyeset…

Mivel mindig is szerettem sportolni, így a háború kitörése után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy szeretném a hazámat védeni az oroszokkal és mindenki mással szemben. Édesapámat már behívták, s én úgy döntöttem, hogy követem a példáját, hogy a családom büszke legyen rám…
Az igazság az, hogy hirtelen felindulásból döntöttem úgy, hogy önkéntes leszek. Semmi köze az előző két mondathoz. Vagy is… de. Mindig én voltam a fekete bárány… Most talán végre lesz ok, amiért nem leszek az. Vagy feldobom a talpamat, a rokonság szemében az is pont elég lesz.