Tiberius Zeltser

Tiberus... nos, ő Tiberius. Nem igazán lehet szavakba önteni, hogy milyen is a férfi. Legfontosabb, amit tudni kell róla, hogy egoista és önző.
Döntéseivel elsődlegesen magát helyezi előtérbe. Lényegében ez az önzőség határozta meg az egész életét.
Tiberius egyáltalán nem barátságos, kedves, vagy aranyos. Nem kedveli a képmutató nemeseket, szívesebben van egyedül, vagy élvezi különféle nők társaságát. Elvégre gazdag, mindent meg lehet venni pénzért...

Tiberius megjelenése is mutatja, hogy egy igencsak gazdag emberrel van dolgunk. Kedveli a z öltönyöket, de a sportos megjelensét sem veti el. Egyébként a férfi középmagas, izmos, sportos testalkatú. Bal csípőjén található egy sebhely, mely emlékül adózik egy motorbalesetnek. Tiberiusnak sötétbarna, szinte már fekete haja, valamint világos, zöldeskék szeme van. Arca enyhén borostás, ez kölcsönöz neki egy egyedi rossz fiús bájt.

Tiberius Zeltser, a nemes Zeltser család harmadik fiaként jött világra évekkel ezelőtt egy szép májusi napon. Népes családja volt, két bátyján kívül még volt egy nővére is, valamint kisebb testvérei: két húga és két öccse. Nyilván nem egy anyától volt ekkora a család. Apuci bizony szerette a nőket, és akit véletlenül felkoppintott, arról és a csemetéről már gondoskodott is.
Tiberius korai gyermek évei átlagosak voltak, ugyan úgy játszott, mint más gyerekek. Szülei korán elkezdték taníttatását, hogy megfelelő példával szolgáljon fiatalabb testvérei számára. Tiberius remek eszű gyerek volt, szeretett tanulni, érdekelte a világ.
Kilenc éves volt, mikor az orvosok közölték a szüleivel, hogy menthetetlen betegségben szenved. Az eltelt kilenc évben mindig is többször volt beteg, mint más gyerekek, a szülők azonban gondoltak semmi rosszra. Azonban egy délután a kis Tiberius vért köhögött és eszméletét vesztette. Ekkor hívták a város orvosát, orvosait, hogy mentsék meg a fiúkat. És ekkor érte az egész családot a rémhír, hogy nincs esély a gyógyulásra. A betegség lassan fogja felemészteni a fiút, meglehet, hogy hónapok alatt végez vele, de lehet, hogy évekbe fog telni.
A későbbi években a fiú állapota nem változott. Persze, voltak időszakok mikor jobban volt, volt olyan időszak, mikor a család minden tagja azért imádkozott, hogy Tiberius megérje a következő hajnalt.
13 éves korában költöztek el Debrecen városából, át a fővárosba - reménykedve abban, hogy ott az orvosok tudják kezelni a fiú betegségét.
A szülők ezután kimondottan a lakásban tartották Tiberiust, nem engedték el sehova sem. Házi tanítókat fogadtak mellé, testvérei is csak korlátozott időben látogathatták. Így a környezet és a rokonság lassan, de biztosan megfeledkezett arról, hogy a Zeltser családnak van egy beteges fia, valahol a nagy családi házban.
Tiberius a könyvekbe menekült. Folyamatosan olvasott, tanult, bízott egyszer abban, hogy megtalálják a gyógymódot az állapotára.
Nem sokkal a 20. születésnapja után legidősebb testvére - Theodore meghalt.
A temetés puccos volt, elvégre egy nemes família legidősebb gyermeke halt meg, magára hagyva egy szomorú özvegyet és két kislányt. A szomorú özvegy egyébként csak azért volt teljesen oda, mert Theodore mellett meghalt Sebastian is, aki a szeretője volt. Tiberius nem vehetett részt a temetésen, a szülei az egészségi ügyi állapotára hivatkoztak - igazából féltek a botránytól. Ezer éve nem látta senki a fiút, így a szülők kételkedtek abban, hogy a temetés minden gond nélkül lezajlott volna. Elvégre nemesek, gazdagok voltak és az intrikák és a pletykák különösen veszélyesek. A Zeltser család pedig különösen ügyelt a jó hírére.
Tiberius élete így folytatódott a jól megszokott békés, unalmas magányában.
Azonban, mint ahogy szokott lenni, semmi sem tart örökké. Zeltser családfő, Thaddeus, megbetegedett. Emiatt pedig hamarosan a család egy újabb temetését volt kénytelen szervezni. Ezen az eseményen pedig tiszteletét tette Tiberius is, a szomszédok, a rokonok és úgy általánosságban mindenki legnagyobb megdöbbenésére. Elvégre mit ér egy temetés egy kis szívinfarktus nélkül?
Sajnos azonban az állapota nem sokkal a 23. születésnapja előtt rosszabbodott, így Tiberius kórházba került. Ekkor már kitört a háború és az orvosok rövid gondolkodási idő után azonnal a Biotrin beadása mellett döntöttek. A szernek nem kellett több, mint két óra és Tiberius szinte újjá született. Így ennek örömére, azonnal le is adta a jelentkezését önkéntesnek. Úgy is nem sokára be kellene vonulnia, inkább lesz önkéntes és nagy eséllyel túléli a háborút, minthogy besorozzák aztán két hét múlva meghaljon.

Úri passzióból. Meg azért, mert 23 vagyok. Épp a besorozási korhatár alatt. Inkább jövök magamtól. Meg miért ne. Jövök, hogy legyek.